Idáig is megértettem azokat, akik nem akarnak családot alapítani, de most, hogy már van gyerekem, még jobban el tudom fogadni a döntésüket. Természetesen a világért sem cserélném el a jelenlegi életemet, de ebben a cipőben már sokkal közelebbről látom ennek a kihívásnak a nehézségeit, mint korábban. Szóval miért nem akarnak manapság a nők gyereket?
Mert fel kell adni a karriert
Manapság már alapvető, hogy minden nő tanul, képzi magát – legalábbis a fejlett nyugati országokban. És máris is itt van az első ütközési pontja a családnak és a munkának: senki sem tudja, mit hoz a jövő. Ha most elszalasztjuk életünk nagy lehetőségét, talán sosem tudunk akkora karriert befutni, mint ha megragadjuk.
De, ha élünk vele, akkor lehet, hogy sosem lesz gyerekünk, mert még évekig robotolnunk kell. A női karrier emiatt tiszta zsákbamacska. Ha jókor vagy jó helyen, minden sikerülhet, össze tudod egyeztetni a két végletet.
De ugyanígy előfordulhat, hogy elmegy melletted a vonat – akár a karrieredet, akár a családodat jelképezi. És akkor még nem is említettük, hogy munkákat veszíthetsz el azért, mert már van gyereked, vagy azért, mert még nincs (de feltételezik, hogy lesz).
Mert nem vagyunk anyagilag stabilak
A többség úgy tervezi, hogy alaposan bebiztosítja magát anyagilag, munkaügyileg, mire családot alapít. Húsz-huszonhárom éves korban véget ér a tanulás, az elkövetkezendő években mindenki belehúz, meglesz a nagy Ő, utazgatás, boldogság, esküvő, építkezés és jöhet a gyerek.
Ez az ideális, nem igaz? Még, ha nagyon optimisták vagyunk, akkor is 7-8 év alatt kell lezavarni mindezt.
Nem lehetetlen, de a valóság sajnos az, hogy a fiatalok nehezen kapnak munkát, ha mégis, többnyire hónapról hónapra élnek, félretenni alig tudnak.
De nem is igazán akarnak: a fesztiválok, az új ruhák sokkal vonzóbbak, ami ilyen fiatalon és egyedülállóként teljesen érthető.
Mert nincs meg a nagy Ő
Hát igen, e nélkül a fontos összetevő nélkül valóban nehéz családot alapítani. A manapság alapvető, szabadosabb életvitel sajnos azt is eredményezi, hogy jóval kitolódott a komoly felelősségvállalás és a megállapodás ideje.
Nem mindenki olyan szerencsés, hogy húszas évei elején megtalálja azt, akivel közösen fel lehet építeni egy életet.
Sokan még a harmincas évek közelében, vagy éppen közepén sem lelik ezt a személyt, márpedig őket valóban szorítja az idő, ha gyereket, gyerekeket szeretnének.
Manapság persze még negyven felett is szülhet az, aki akar, de ez már egyre több kérdést felvet, az egészségtől, az együtt töltött időn keresztül egészen a generációs különbségekig.
Mert el kell búcsúzni az önállóságtól
Tévedés azt hinni, hogy az önállóságtól csak a férfiak búcsúznak nehezen. Ez ugyanúgy érinti a nőket, még ha esetükben nem feltétlenül az a legnagyobb nehézség, hogy egy ember mellett kell leélniük az életüket.
Sokan arra sem képesek, hogy egy némileg több törődést igénylő házi állat mellett letegyék a voksukat, nemhogy családot alapítsanak.
Hiszen egy kutyához alkalmazkodni kell, sétáltatni, játszani, törődni vele, és a jóval önállóbb macskát sem lehet túl sokáig egyedül hagyni.
Vérbeli és gondoskodó gazdiként állíthatom, mindez gyakran tényleg nehéz, de meg sem közelíti azt az önállóság-vesztést, amit a gyerek érkezése magával hoz.
Mert egy életre meghatároz
Egyszerre fantasztikus és borzasztóan nehéz, mennyire meghatározza egy gyerek az életet. Azon felül, hogy beosztja az egész napodat, még jó pár évig hozzá kell igazítanod a menetrendedet, a pénzügyeidet, és úgy általában mindenedet.
Ez nyilván hatalmas áldozat, amire értelemszerűen nem mindenki képes, illetve nem mindenki akarja erre szánni az életét.
Nehéz kérdés az is, hogy egy gyerek minden érzelmen felül áll, és bizony akkor is ott lesz, ha úgy alakul, hogy nem maradtok együtt.
Korábban ez szinte elképzelhetetlen volt, de manapság mindennapos a válás. Sokan tartanak attól, mi lesz velük, ha egyedülálló anyaként kell élniük, hiszen tény, hogy így minden sokkal nehezebbé válik.
Mert nem csak a gyerek az egyetlen cél
Végül, de nem utolsó sorban mérlegelni kell a fejlett világ életstílusát és érveit is, ha ezt a témát boncolgatjuk.
Nem kell sokat visszamennünk az időben (vagy barangolni a kevésbé előrehaladott országokban), ha azt akarjuk látni, korábban egyedül a túlélés és önmagunk reprodukálása volt a cél – lehetőleg minél nagyobb számban.
Ehhez képest manapság jóval könnyebb alternatív törekvéseket találunk magunknak.
Egyesek a karrierjüknek élnek (nem feltétlenül vagy kizárólag az anyagiak miatt), mások a félretett pénzüket inkább arra fordítják, hogy beutazzák a világot, álomvilágba illő helyen éljenek, vagy egyszerűen saját maguk megismerésére akarják szánni az összes szabadidejüket.
