A kiöregedett FBI-ügynök meg a magányos amerikai detektív klasszikus főhősei az izgalmas krimiknek, de minden rejtély, minden bűnügy még izgalmasabbá válik, ha közben ismerős helyszíneket járhatsz be. Ezek a budapesti krimik egy ismerős város ismeretlen arcát is megmutatják neked.
Kondor Vilmos: Budapest Noir
Budapest, 1936.
Erzsébetváros egyik kapualjában egy lány holttestére bukkannak, ám a lapok Gömbös Gyula miniszterelnök halálával vannak elfoglalva, így úgy tűnik, mintha a rejtélyes halálesetet csak egyetlen embert érdekelnie: a helyszínre Gordon Zsigmond, Az Est bűnügyi zsurnalisztája érkezik, aki gyorsan rájön, hogy a kegyetlen bűntény szálai egyszerre vezetnek felfelé, a budapesti elitbe, és lefelé, az alvilág, a prostitúció bugyraiba.
A nemrég megfilmesített krimi könyvváltozata a nagy sikerű író, Kondor Vilmos megszokott, magával ragadó stílusának köszönhetően szinte letehetetlen, Budapest pedig izgalmas, egyszerre tündöklő és egyszerre sötét háttere ennek a történetnek.
Békés Pál: Csikágó – Gangregény
Nem kimondottan krimi, a szó klasszikus értelmében, de Békés Pál regénye a budapesti Csikágó, a VII. kerület tipikus és jellegzetes figurái mellett az amerikai Chicago gengjeinek, gengsztereinek, szeszcsempészeinek világába is elvezeti az olvasót.
A történet szereplői ismerősek lehetnek, mintha már láttad is volna őket valamelyik utcasarkon, vagy egyszer melletted ültek a villamoson, csak soha nem gondoltad volna, hogy mindegyikük sorsa egy-egy külön kalandregény.
A Csikágóban megtörtént és fiktív események, életrajzi elemek és írói túlzások keverednek, egy nagyon is ismerős, mégis megannyi, ismeretlen réteget rejtő világban, miközben 100 év repül el a budapesti Csikágó felett.
Heltai Jenő: Jaguár
Az első világháború előtti Pest szelleme, hangulata és figurái azonnal olyan miliőt teremtenek, amivel a könyv pillanatok alatt beszippant, és nem is ereszt az utolsó lapig.
A főhős gróf Mindeyssa Zdenko újságíró, akinek a kornak megfelelő divat szerint természetesen írói álneve van: Jaguár. A Krajcáros Igazság című napilapnál dolgozó újságíró kénytelen szembesülni vele, hogy a nem túl nagy érdeklődésre számot tartó újság fellendítésére egyetlen lehetőség van: szenzációkat közölni, ha pedig nincs szenzáció, akkor csinálni egyet! A szerkesztőség és a „Van még humor a világon betörő- és hadastyán-egylet” ügyvezetői levelezésbe kezdenek, így mindig előre van információjuk a tervezett betörésekről, amik sorra meg is történnek, a rendőrség pedig tehetetlenül áll az események előtt.
A tökéletesen megrajzolt figurák, az egyszerre izgalmas és szórakoztató történet mellett Heltai könnyed, mesélő stílusa teszi ezt a könyvet letehetetlenné.
Kulcsár István: Gyilkosság a Magyar Rádióban
Alig néhány nap leforgása alatt három azonos típusú gyilkosság történik a Magyar Rádióban. A ’80-as évek végén játszódó krimiben húsklopfolóval halálos csapást mérnek egy külpolitikai kommentátorra, majd egy kezdő riporterlányra és végül egy belpolitikai szerkesztőre. A könyv érdekessége, hogy szerzője az ismert rádióriporter, akinek így aztán pontos és belsős ismeretei vannak a Magyar Rádióról, az épületről és az ott dolgozókról. A fiktív regény kitalált szereplői mellett sorra felbukkannak valós, ismert rádiósok, a kor legendás bemondói, illetve a Rádió büféjében megforduló művészek, előadók, értelmiségiek is.
Az izgalmas krimi egyben politikai szatíra is, amely ügyesen ábrázolja, milyen is volt a hangulat a rendszerváltás előtt a hazai média fellegvárában. A Bródy Sándor utcai épület, a Márványterem és persze a Pagoda mind-mind fontos szerepet töltenek be ebben a regényben.
