A hirtelen jelentkező tünetek rendkívül ijesztőek lehetnek, de szerencsére a pánikroham többnyire hamar és maradandó károsodás nélkül elmúlik. Átélni ettől persze még rettenetes, annak is, akivel történik, és annak is, aki látja – főleg, ha nem tudja, hogyan segítsen.
Mi a pánikroham?
A pánikroham a hirtelen jelentkező, szélsőséges szorongás vagy félelem, melyet valamilyen fóbia, stresszhelyzet vagy érzelmi zavar kelt. Általában 10 percen belül kicsúcsosodik, majd a tünetek csökkenni kezdenek. A rövid időszakot, ha tudod, hogy mit kell tenned, viszonylag könnyű kezelni, de ha te is pánikba esel, és nem tudod, hogyan segíthetsz annak, akinek éppen pánikrohama van, sajnos könnyű még súlyosabbá tenni a helyzetet.
Hogyan ismerheted fel?
A pánikrohamnak van néhány jellegzetes tünete, de maga a szituáció is árulkodó lehet, hiszen hirtelen rossz hírek, kimerültség vagy stresszes, feszült helyzet hatására alakulhat ki.
Bár a pánikroham mindenkinél kicsit más és más lehet, jellemző tünetek a hirtelen légszomj vagy szapora légzés, a felgyorsult szívverés, a fájdalom vagy szorítás a mellkasban, a remegés, zsibbadás a lábakban és a karokban, hirtelen fázás vagy éppen kimelegedés és a halálfélelem.
Zárd ki a szívinfarktust!
Mivel a stresszhelyzet szintén előidézheti, és egy laikus számára a tünetek is hasonlóak lehetnek, fontos, hogy meggyőződj róla, nem infarktus okozza-e a tüneteket.
Jelentős különbség, hogy míg ebben az esetben a mellkasban jelentkező fájdalom perceken belül extrém mértékűvé erősödik és más testrészekre is kisugárzik, addig pánikroham esetén a mellkas területére korlátozódik és jellemzően enyhébb marad, vagy gyorsan enyhülni is kezd. Ha a betegnek korábban volt már szívpanasza, akkor minden esetben azonnal orvost kell hívni, és a rohamot infarktusként kezelni, amíg egy orvos ennek az ellenkezőjét meg nem állapítja.
Forrás: Milkos/depositphotos.com
Mit tegyél?
Ha valakinek pánikrohama van, fontos, hogy minél előbb elkülönítsd a stresszforrástól, legyen az egy helyzet vagy egy személy. Lehet, hogy sokan lesznek, akik segíteni próbálnak, de a tömeg ilyenkor többet árt, mint használ. Maradjon a beteggel egy olyan ember, aki tudja, mit kell tennie, és vigye őt egy csendes, nyugodt helyre.
Fontos, hogy te nyugodt maradj és nyugodt, de határozott hangon beszélj a beteghez is. Mondd el neki, hogy pánikrohama van, és hogy perceken belül jobban fogja érezni magát. Vegyél nagy, mély levegőket, és kérdd meg, hogy lélegezzen veled. Maradj vele egészen addig, amíg meg nem nyugszik és el nem múlnak a tünetei.
Mit ne tegyél?
Bár a filmekben jól működik, a valóságban egyáltalán nem jó ötlet például megütni valakit, akinek pánikrohama van, hogy szedje össze magát. Szintén tilos lefogni vagy szorítani, ölelni őket, hacsak ezt ők maguk kifejezetten nem kérik. A papírzacskóba lélegzésnek megvan az a veszélye, hogy kritikusan lecsökken a vér oxigénszintje, de meg lehet próbálni azt, hogy a beteg 6-12 alkalommal a zacskóba, majd ugyanennyiszer a zacskó nélkül lélegzik, de ehhez soha ne használj nejlon zacskót!
Akinek pánikrohama volt, annak érdemes konzultálnia egy szakértővel arról, hogy a jövőben hogyan kerülheti el ezt, illetve hogyan csökkentheti a stresszt, de erre vonatkozó tanácsot csakis az után adj, hogy a beteg teljesen megnyugodott.