1. Elvárások és hallgatás

Sokan esnek abba a csapdába, hogy azt várják, hogy a partnerük kitalálja minden apró kis vágyukat. Ez a viselkedés van, hogy sikeres, de van, hogy egyáltalán nem vezet eredményre, sőt csalódottak vagyunk, hogy ugyan miért nem találta ki, hogy mit szeretnénk. Azzal, hogy elvárjuk a másiktól, hogy tudja, hogy mire van szükségünk nem jó stratégia, főleg hosszú távon.

A hallgatástól pedig nem lesz jobb a szexuális életünk. Mondjuk el bátran, hogy mi az, amit imádunk. Néha csak elég megjegyezni, hogy „ez nagyon tetszik”, vagy viccesen csak annyit mondani, hogy „ezt imádom, jól jegyezd meg”. Azt is jegyezzük meg, ha valami nem nyeri el a tetszésünket, vagy egyáltalán nem okoz örömet, hiszen a szexualitás a kölcsönös örömszerzésről szól.

Ha nem szeretnénk közben a tudtára hozni a dolgokat, akkor az aktus után is megbeszélhetjük egymás karjába bújva a dolgokat. Bár lehet, hogy nem szereted az ilyen beszélgetéseket, sőt kellemetlennek érzed, de hidd el, ettől sokkal jobban fogod élvezni az együtt töltött perceket.

2. Ego, ego és ego

Az nem baj, ha valaki egészséges önbizalommal rendelkezik, azonban az önteltség már fokozott vágygyilkos tényező lehet. A „milyen voltam szívem” típusú kérdések tehát nem a legjobbak, ha lehet, akkor ne kerüljenek elő a hálószobában. Itt nem a maximális teljesítmény számít, hanem az, hogy boldoggá tegyük egymást. Főleg a férfiakra jellemző ez a fajta önmegerősítés, azonban a nőknél is előfordul a teljesítmény kényszer érzése az ágyban.

Ha kíváncsiak vagyunk a véleményére, akkor inkább kérdezzük meg, hogy jó volt-e és hogy mi tetszett a leginkább, a válaszokból mindig hasznos tanulságokat vonhatunk le. Egy nőnek egy állandó megerősítést és maximális eredményeket kereső férfi mellett olyan érzése támad, mintha csak egy kelléke lenne a szexnek, vagy mintha csak arra kellene, hogy növelje a pasi önbizalmát. Éppen ezért, nekünk nőknek, olyan férfira van szükségünk, akinek van önbizalma és fel sem merülnek benne az ilyen kérdések.

3. Önuralom és egyéb félelmek

Ha az állandó önkontroll jellemez minket vagy partnerünket, akkor valószínűleg nem lesz felemelő élmény számunkra az együttlét. Azonban tudnunk kell, hogy ez a probléma elég mélyen gyökeredzik, sokszor a kisgyermekkorra visszanyúló élmény akadályozza a szabad szexuális életet és azt, hogy teljesen átadjuk magunkat a másiknak és az érzéseknek. A megoldása éppen ezért sokkal nehezebb, mint az előzőeknek, ugyanis a gátlás sokszor a tudatalatti szintjén működik.

A nők sokszor az orgazmus előtt kiesnek az izgalmi állapotból, így kerülik el, hogy teljesen kiszolgáltassák magukat a partnernek, és hogy az érzelmek elárasszák. Persze ez furán hangzik, mintha saját magukat akarnák megfosztani a jótól, de hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem tudatos döntés, hanem egyszerűen csak megtörténik.

Ez a folyamat nem irányítható akaratosan, bár segíthetünk rajta azon módon, hogy megtanuljuk a szexualitást már egyáltalán nem kiszolgáltatott helyzetnek és ránk erőltetett dolognak megélni, hanem megtanulunk bízni a partnerünkben és önmagunkban is. Sok múlik ilyenkor a mellettünk lévő férfin, hogy miként kezeli a helyzetet és hogyan igyekszik megerősíteni abban, hogy szeret minket és csak az számít neki, hogy minket minél boldogabbá tegyen.

4. Félelem a kudarctól

Sokan félnek, hogy csalódást okoznak a másiknak, ezért belehajszolják magukat, hogy minél többet adhassanak a párjuknak, közben pedig elhanyagolják, vagy teljesen elnyomják a saját vágyaikat. Ezzel a viselkedésmóddal teljesen elveszíthetjük önmagunkat és a fantáziánkat. A nőknek az is gondot okoz, hogy lépést tartsanak a kor tökéletes alkatú, a férfiak minden vágyát kielégítő nővel, amelynek képtelenség megfelelni.

Az ideális nő álarca mögé bújva pedig elkezdődnek a színlelet örömök és orgazmusok. A megoldás a nyitottság és az őszinteség lehet. Bátran beszéljük meg a párunkkal, hogy mire van szükségünk, hiszen ezzel mindkettőnk számára örömtelibb lehet a szexuális élet.