Első körben érdemes mindent kipakolni a szobából, ha erre nincsen lehetőség, akkor húzzunk mindent középre. Lehetőleg minél kisebb helyet foglaljanak az összetolt bútorok, hiszen útban lesznek.

Kellő mennyiségű takarófóliával fedjük be a középre tuszkolt dolgokat, nehogy festékesek legyenek. Ha a padló anyaga érzékeny, és nem szeretnénk, ha baja esne, akkor azt is érdemes lefedni egy adag fóliával.

Még mielőtt nekikezdenénk a munkának, a falat elő kell készíteni. Sajnos, ez sok esetben tovább tart, és megerőltetőbb, mint maga a festés. Először is el kell távolítani a felületet addig fedő anyagot.

Ha tapéta, akkor vizezzük be, és spaklival kaparjuk le, ha festék, akkor csiszolópapírt elő, és kezdjünk neki a dörzsölésnek (tipp: egy munkavédelmi szemüveg és egy szájmaszk jól jöhet ilyenkor, hogy megóvjuk magunkat a portól). A tisztítást végezzük alaposan, különben a későbbi szín foltos lehet.

Amennyiben a falon sérülések és egyenetlenségek vannak, azt ki kell javítani. A boltban vásároljunk ehhez glettet, és a csomagoláson feltüntetett módon keverjük ki.

Ezután óvatosan, egyenletesen vigyük fel a sérülésekre a glettvas segítségével, és simítsuk egyenesre. Ha azt a fal megkívánja, akkor gombásodás ellen kezelni kell. Ezt az anyagok is hengerrel, vagy ecsettel tudjuk felvinni a felületre.

Mielőtt a színt felvinnénk a falra, először egy alapozófesték réteget is használjunk. Ennek az anyagnak a segítségével a későbbi színek nem fognak foltosodni, és könnyebben is halad majd a munka.

Tipp: mielőtt festeni kezdenénk, a dugaljakat és a villanykapcsolókat érdemes leszerelni, így nem lesznek útban, és a festékfoltokat sem kell később levakarni róluk.

Azt, hogy milyen színt választunk, két dolog befolyásolhatja: az ízlésünk és a szoba adottságai. Sajnos, hiába rajongunk a sötétebb árnyalatokért, ha egy apró, és kevés ablakkal rendelkező szobáról van szó, akkor bizony a hatás nem lesz éppen kedvező.

Mielőtt a festéket megvennénk, egy – két minta segítségével gondoljuk végig, hogy melyik lenne az az árnyalat, ami a szobához is illene, és az ízlésünknek is megfelel.

Ha festünk, és az egyszínű felület mellett döntünk, akkor előfordulhat, hogy túl egyhangú lesz az eredmény, azonban a sok minta már nem tenne jót a szobának. Ekkor sem kell kétségbe esni, hiszen több lehetőség is áll előttünk.

Az egyik ilyen a faltetoválás. Ez tulajdonképpen egy matrica, amit a már megszáradt felületre lehet felvinni, így vékony vonalakból művészien elkészített minta lehet a falon, ami azonban nem olyan sok, hogy összenyomja a teret. 

A másik megoldás a bordűr, mely nem csak a hangulatot dobja fel, de elhelyezésével a szoba méreteit is befolyásolhatjuk optikailag. Ha a plafontól kissé lejjebb futtatjuk körbe a szobán, máris magasabbnak érezzük a mennyezetet. A hatás tovább fokozható, ha a plafon színét egészen a bordűr vonaláig lehozzuk.

Jól mutatnak továbbá a fal alapszínével kontrasztos falminták festése (például geometriai minták vagy kézzel festett virág és egyéb dekorációs minták).