Trónok harca, The Walking Dead? Az erőszakos sorozatok lettek mára a legnépszerűbbek - Így hatnak ránk

Írta: ,

Bernschütz Máriától, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusától, Z generációkutatótól megtudtuk, hogy az utóbbi időszakban felértékelődött a média hatása. A tévé, a szem rágógumija. A médiaeszközökön futó tartalmat vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a műsor „durvul”.

Mivel az emberek könnyen megszoknak egy (televíziós) tartalmat, növekszik az ingerküszöbük is, így folyamatosan egyre brutálisabb műsorokra van szükségük. Korábban még a kórházsorozatok és a műtétek is elegendőek voltak a számukra, majd miután ez már unalmassá vált, közkedveltté váltak a helyszínelős sorozatok, ahol már emberi hullaboncolásokat, brutális gyilkosságokat néztek vacsora közben.

Majd ennek a dicsfénye is megkopott. A fiatalok körében is két nagyon erőszakos sorozat, a Trónok Harca és a The Walking Dead számítanak a legnépszerűbbeknek, ahol többek közt járkáló hullák, zombik vannak, ha már egyszer unalmas volt a hullák látványa a tálcán.

Goleman társas intelligencia elméletéből megismert fertőző érzelem szerint az ember automatikusan utánozza mások arckifejezéseit, hanglejtését, testtartását és mozdulatait, és ennek következményeképpen érzelmileg is azonosul vele. Így, az emberi amygdala (limbikus rendszer és az agy működése) nem tud különbséget tenni a film és a valóság között, valóságosnak éli meg a filmet, automatikusan átvesszük az ott keletkezett hangulatokat érzéseket. Tehát amit nézünk, azt valódinak éljük meg. Három módja van az embernek reagálni stresszfaktorokra: támadás, megmerevedés, vagy menekülés – fogalmazott Bernschütz Mária.

Automatikusan átvesszük a filmekben keletkezett hangulatokat, érzéseket, tehát amit nézünk, azt valódinak éljük meg.

A test tehát háromféleképpen reagál és a sokféle stresszfaktorra és az ezt okozó tartalomra. Egyrészt a test úgy érzi támadás éri, ha agresszív tartalmat néz:  akciófilmet, thrillert, sportközvetítést, vagy ha videójátékozunk.

– A nézők nemcsak passzív nézői, hanem aktív résztvevői is lehetnek a tartalomnak, például sportközvetítés, vagy online videójáték esetében. Az erőszakos sorozatok mellett ez ugyanígy igaz a sportversenyekre is, hiszen bebizonyították, hogy ugyanolyan stressz éri ezek közben is a nézőt. Ha egy versenyhelyzetet látunk, akkor könnyen átérezzük mi magunk is, könnyen belefeledkezünk ezekbe a szituációkba, és mi is idegeskedni fogunk, így ez sem túl pozitív a számunkra, mert a közel 90 perces meccs alatt a test folyamatos stressznek van kitéve, a „fuss, vagy üss” elv elevenen felemészti – fejtette ki a szakértő.