A 7 legnagyobb gond, amivel egy egyedülálló szülőnek meg kell küzdenie

Senkinek sem könnyű – szokták mondani. De az egyedülálló szülőknek még nehezebb. Gyermekeiket egyedül nevelők mesélték el, hogyan oldják meg a mindennapi nehézségeket.  A legtöbben válás vagy a társ elvesztése miatt kényszerültek ebbe az élethelyzetbe, ám vannak olyanok is, akik önként vállalták.

Egyszülős család - Judit

Judit három éves kora óta neveli egyedül Dávidot. A fiú édesapja egy gyors lefolyású, súlyos betegségben hunyt el. A most 12 éves Dávid már alig emlékszik rá.

Néha elővesszük a régi fényképeket, beszélgetünk az apukájáról, nem szeretném, ha teljesen elfelejtené – meséli  az általános iskola aulájában a fiú édesanyja. Mint mondja, néha nagyon nehéz nekik, csak az édesanyjára számíthat, ha segítségre van szüksége, de már a nagymama sem fiatal és sokat betegeskedik.

Judit szeretné, hogy a fia teljes életet éljen, ám az eltelt évek alatt nem talált, sőt valójában nem is keresett olyan férfit, aki az elhunyt édesapát egy kicsit is pótolhatta volna. „Tudatosan választottam ezt az életformát. Persze ne gondold, hogy mártír vagyok és hogy egyszemélyes szülőként rátelepednék Dávidra, csak mert mi ketten maradtunk egymásnak. Voltak kapcsolataim, de legfeljebb csak bemutattam őket egymásnak, a mi kis kétszemélyes családi életünkbe senki más nem fér bele- mondja határozott hangon.

Segítség nélkül lehetetlen - Eszter

Eszter azok közé a fiatal anyák közé tartozik, akik nem tudatosan lettek egyedülálló szülők, hanem így alakult az életük. Egy átbulizott éjszaka után egy nem túl régen megismert fiú ágyában ébredt. Nem várt semmit a kapcsolattól, néha még találkozgattak, de mint azt egy harmadik személytől megtudta, a fiúnak komoly kapcsolata van, amit eltitkol előtte. Eszter nem akart balhét, csendben a háttérbe húzódott.

Mikor kiderült, hogy gyermeket vár, kétségbe esett. Hetekig gyötrődött, minden lehetőséget százszor végig gondolt, majd döntött. Félbe hagyja egyetemi tanulmányait és egyedülálló anya lesz.

Ennek már öt éve. „Nekem szerencsém volt, mert a családom mellettem állt. Nem támadtak, hogy megesett lány vagyok, mit akarok kezdeni egy gyerekkel. A szüleim mindenben segítettek, szépen elmondtuk a rokonoknak a történteket, mindenki tudomásul vette a dolgot és nagyon szeretik Krisztinát. Amióta óvodás, én is folytatni tudom a tanulmányaimat, nyáron diplomázom” – mondja büszkén Eszter. Arra a kérdésre, hogy mit tud a kislány édesapjáról röviden csak annyit felel: semmit. Eszter szülei azt sem tudják, ki az unokájuk vér szerint apja. Már nem is kérdezik.

Mindennapi logisztika - Anett

A munkába járás, a bevásárlás, a gyerekek időre történő hurcolása az iskolába, óvodába sok egyedülálló szülőben kifejleszti az átlagon felüli alkalmazkodó képességet. Anett négy gyermeket nevel, s bár szerencsére boldog házasságban él, néha ő is belekóstol, milyen lenne egyedül. Férje a mezőgazdaságban dolgozik, az év két időszakában hetekre nélkülözniük kell. Ha éjszaka hazajön, már csak beesik az ágyba, hajnalban ismét úton van.

”Amikor Zolit elszólítja a munka és a négy gyerekünket kell óvodából, iskolából, különórákról fuvaroznom, akkor előfordul, hogy akár hat órán keresztül mást sem csinálok. A középiskolás Lucát elviszem az iskolából balettre, utána hazahozom a kicsiket az óvodából, áthívom a szomszédot, hogy vigyázzon rájuk. Utána elindulok a középső fiamért az iskolába, hogy onnan elvigyem hokiedzésre, ezután elhozom a lányomat a balett óráról, a szomszédnak megköszönöm a segítséget, de már rohanok is vissza a fiamért, mert vége az edzésnek. És ez csak egy nap. Emellett van még zongora óra, hegedű tanfolyam, foci edzés és most Luca kitalálta, hogy lovagolni is szeretne.” - mesélte Anett.