A szépség és a divat „paraszti” pszichológiája

Írta: ,
Kegyetlen vagy magaddal? Nem kilóidat irtod magadról, hanem mosolyodat az arcodról? Lelki szemeiddel látod, amint a képernyő előtt ugrálva lángol csípődön a felesleges zsír? Az jelenti számodra a boldogságot, ha konfekcióméretű tucatember vagy, akinek agya is „konfekcióméretű”?
Az átkozott genetika

1/7 Az átkozott genetika

Ha masszív csontú menyecskének születtél széles csípővel, sosem leszel hattyúcsontú törékeny arisztokrata, mint Audry Hepburn. Viszont alkalmas vagy a szülésre. Miért hiszel egy idegen nőnek a tévéből, akinek rá van száradva a hasfala a gerincére?
Murphy kisasszonyt idézve: ha rózsásarcú parasztlányka vagy, hiába csináltatsz magadnak divatos mohikán frizurát, a végeredmény ugyanaz lesz: rózsásarcú parasztlányka, mohikán frizurával. Inkább szeresd magad, az nem annyira időigényes!
Villogó bolti fogsor mánia

2/7 Villogó bolti fogsor mánia

A férfiak elenyésző részének lókupec a szakmája, úgyhogy teljesen felesleges a tökéletes fogsor. Ámulatba ejtő, mikor valakinek a tökéletes fogsorába ékkövek vannak rögzítve, vagy amikor több fémalapú fogimplantátum van az állkapcsában, mint a terminátornak.
Azonban nagyon kellemetlen tud lenni, mikor a fogimplant tökéletes formájú porcelán koronáját vagy a fogba preparált ékkövet a reggeli száraz kolbásszal együtt nyeled le. Eme fogászati csodák olyan sokba kerülnek, hogy mosolyod amúgy is csak erőltetett lehet, mint egy konflis lónak.
Kozmetika felsőfokon

3/7 Kozmetika felsőfokon

Az utóbbi időben nem tudják eldönteni az emberek, hogy baj, vagy nem baj, hogy Isten szőrt teremtett az emberre. Egy birkanyíró-üzemben sincs annyi borotva, mint egy mai nő fürdőjében, néhány jószág meg úgy néz ki a sok felvarrott hajtól, mint a Predátor.
A műkörmök jelentőségét még meg tudom érteni, hisz sosem lehet tudni, hogy mikor döglik meg az ember lova, és olyankor villámgyorsan kell megnyúzni az állatot a bőréért.
Ruházkodás

4/7 Ruházkodás

Voltaire Candide-jában van egy igen elmés mondat: Lábunk láthatólag arra való, hogy nadrágot húzzunk rá, ezért is van nadrágunk. Szegény Voltaire, ha tudta volna, hogy ez mára mekkora igazság lesz. Járni nem járunk, viszont mindenkinek van legalább öt – általa divatosnak hitt - nadrágja.
Demis Russos pedig – fénykorában – megtalálta a legzseniálisabb megoldást: egy hatalmas lepedővel takargatta teltházas koncertjein a kedélyállapotát alátámasztó kétszáz kilóját – és imádták.
A szépség belülről fakad

5/7 A szépség belülről fakad

Helyesebb lenne azt plántálni az emberekbe, hogy Isten minden embert szépnek teremtett, és azért különbözünk, mert Isten szereti a változatosságot. Mégis ezzel a közhellyel akarják megetetni azokat, akik nem vállalják fel azt, hogy nem felelnek meg a közízlésnek – ami mellesleg inkább beteges, mint ízlés.
Nem mondhatom a szomszéd gyerekének savas ballon méretű fejére, hogy: de szép, ha ez nem igaz, mert akkor még az is fog fájni az anyjának, hogy hazudok. Nem lehetne egyszerűen csak: nem mérni a szépséget? Szépséget mérni olyan, mint hópelyhet mérni szobahőmérsékletű mérlegen…
A divat vesztesei

6/7 A divat vesztesei

A hetvenes évek szülötteire jellemző, hogy tetoválásaik – bőrükkel együtt – mára teljesen kinyúltak, és az akkor divatos „anyám”, „üss” és „Teri szeretlek” feliratok még fellelhetők a nonfiguratív tetoválás-korrigálás alatt.
A nyolcvanas évek szülötteire jellemző, hogy permanensen járnak az urológiára vesebajjal, a „mutasd meg a köldököd, van-e benne moha” mozgalom miatt.
A kilencvenes évek szülötteire jellemző, hogy fülükben akkora fültágító van, hogy át tudod rajta köpni a cseresznyemagot, illetve, hogy a szkandertáska-mozgalom tagjai csak behajlítva képesek tartani azt a karjukat melyen a táskát hordják, ráadásul kétszer olyan vastag rajta a bicepsz.
Szeressük magunkat!

7/7 Szeressük magunkat!

Van egy szép spanyol közmondás: Hiába vesz fel selymet a majom, attól még majom marad. Bár én jobb szeretem azt hinni, hogy Istentől származom, nem – ahogy Darwin mondja – a majmoktól, de van ebben a közmondásban valami igazság. Szeretünk túlzásokba esni, mert ki akarunk tűnni a tömegből.
Azt nem értem csak, hogy miért azzal, hogy utánozzuk egymást? Talán a kisbirka effektus miatt, vagy, mert túl komolyan vesszük a szocializáció fogalmát. Rengeteg időt fecsérlünk el ezekre a dolgokra, ahelyett, hogy inkább élnénk saját életünket, saját testünkben, melyet saját gondolataink irányítanak.