Persze van olyan is, hogy ezek a jelek nem a másik velünk kapcsolatos véleményét tükrözik, hanem más személyes problémának a jelei. Ezért fontos, hogy ne hibákat keressünk a másikban, hanem tényleg figyeljünk rá.

Ha pedig úgy érezzük, nem tudjuk azonosítani a problémát, akkor lépjünk túl a vonások elemzésén. Egyszerűen kérdezzünk rá, hogy mi van vele, jól van-e.

Ha beszélgető partnerünk összeszorítja a száját, az a belső feszültségről árulkodik.

Ha viszont a száj gyakran kinyílik, folyamatosan meg akar szólalni, miközben beszélünk, az arra utal, hogy beszédünkből már csak a szüneteket figyeli, ő szeretne aktív lenni a beszélgetésben, vagyis szeretne megszólalni.

Ha szavainkra mosollyal reagál, az mindenképpen jó jel. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a mosolyban a száján kívül a szeme is részt vesz-e.

Ha csak a szája mosolyog, a szeme rezzenéstelen marad, az nem szívből jövő mosolygásra enged következtetni. Olyankor partnerünk általában udvariasságból mosolyog.

Általában iróniát, vagy esetleg szomorúságot sejtet. Gyakran akkor csináljuk, ha egyik részről mosolyognánk, de más információ, szituáció miatt nem teljes az örömünk. 

Ha azt látjuk, hogy beszélgetőtársunknak a bőre alatt az izmai látványosan összerándulnak, akkor midenképpen feszültségre következtethetünk. Lehet irányított és önkéntelen reakció egyaránt, de semmiképpen sem jelzi azt, hogy a beszélgetőtársunk épp jó hangulatban, kedélyesen cseveg velünk.

Előfordul, hogy egyszerűen számára kellemetlen témához érkeztünk és ennek eredményei a feszültségre utaló izomrángások. 

Általában a fontoskodásnak, a saját szerep túlértékelésének a jele. Akkor csináljuk, ha a ténylegesnél komolyabbnak, vagy akár csak illetékesebbnek, fontosabbnek szeretnénk látszani.

Ha gyakran látjuk ezt a mozdulatot valakinél, akkor elég biztosra vehetjük, hogy az illető túlértékeli saját magát, és hiú saját érdemeire.

Nagyon gyakori gesztus, általában arra utal, hogy aki csinálja, az valamit szeretne eltitkolni. A mozdulat nagyon szimbolikus, hiszen a kéz megpróbálja befogni a szájat, hogy az őrzött infomáció ne hangozzék el. Ilyen szituáció lehet az, ha az adott személy birtokában van valamilyen eltitkolandó informáiónak.

De még gyakoribb a gesztus előfordulása akkor, ha az érintett személy a véleményét nem akarja a másik tudomására hozni. Ha tehát épp a véleményünket fejtjük ki egy témában, beszélgetőpartnerünk pedig ezt a mozdulatot teszi, akkor valószínűsíthetjük, hogy nem ért velünk egyet, de ezt a véleményét szeretné megtartani magának.