A világ legnagyobb növénye egy rezgő nyár, mely az USA-ban található. Az hogy ez a növény egyetlen darab, onnan lehet tudni, hogy azonos a genetikai állománya, és a lombváltás is egyszerre történik benne.

Tehát akármilyen hihetetlen, de az egész „erdő” egyetlen növényből áll. Teljes mérete 43 hektár, becsült súlya pedig 6000 tonna körül mozog.

A növények, akár csak sok állatok fajai, túlélésük érdekében a legtöbb esetben tömegesen nőnek, erdőket képeznek.

Ez persze nem minden esetben igaz. A föld minden bizonnyal legmagányosabb fája az a lucfenyő, mely az Antarktiszon él, és amelynek legközelebbi „szomszédja” közel 222 kilométerre növekszik.

A világ legnagyobb, összefüggő lombkoronájával egy fügefa rendelkezik, mely ideális körülmények között éldegél a Sri-Lankán. A növény enyhet adó koronája 1,2 hektárt árnyékol le.

Természetesen ezt a tetemes levélmennyiséget fenntartani, és megtartani sem egyszerű feladat, így nem kell csodálkozni azon, hogy a növény törzse 412 méter kerületű, lombkoronájának megtartását pedig 1200 támasztógyökér segíti.

A leggyorsabban növekedő fás szárú növény megtisztelő címét egy olyan fa birtokolja, mely rokona a nálunk is előszeretettel ültetett selyemakácnak. Az albizia falcata sebessége elképesztő, ha azt vesszük figyelembe, hogy a kertünkben milyen gyorsan növekednek a gyümölcs és díszfák.

Ez a növény napi szinten nem kevesebb, mint 2,4 centimétert nyúlik, tehát nem véletlenül rekorder. Ugyanebben a kategóriában szerepelnek, de a lágyszárúak között, a bambuszfélék egyes fajai. Ezek a víztározó képességükről és kiváló felhasználhatóságukról ismert növények akár naponta 1 métert is növekedhetnek.

Ha szemmel szeretnénk követni egy növény gyorsaságát, akkor már az előző bambusz esetében is lenne erre esélyünk, de valószínűleg igen unalmas program lenne. Ezzel szemben a Vénusz légycsapó nevű húsevő növény szemlélése közben csak egy arra tévedő legyet kell kivárnunk. Amikor az áldozat a levelek közé téved, a növény a másodperc tört része alatt összezárja azokat, csapdába ejtve ezzel az állatot.

Azzal sokan tisztában vannak, hogy napjainkban bolygónkon olyan matuzsálemek is élnek, melyek még láthatták Róma virágzását, sőt, akár még a fáraók dicső korában is élhettek. Ezek a növények a mamutfenyők, melyek akár 4000 évig is élhetnek. Ellenben kisdednek tűnnek a világ legöregebb növénye mellett.

A lomatia tasmanica nevű, apró termetű bokorról van szó, melynek mára csupán egy-két képviselője maradt életben Tasmániában. A növény nem csak az első fáraók megjelenését asszisztálta végig, hanem azokat jóval megelőzve növekszik békében a földben. Korának meghatározásához szénizotópos vizsgálatra volt szükség, melynek során kiderült, hogy az apró bokor 43000 éve éldegél a Föld nevű bolygón.