Sokszor épp arra nem gondolunk, amivel takarítunk. Pedig minden, amivel a szennyeződéseket távolítjuk el, az kiváló terep a kórokozóknak. Ezért figyeljünk oda, hogy a mosogatószivacsokat néhány naponta fertőtlenítsük ki forró víz és fertőtlenítő szer elegyében.

Fontos, hogy ne hagyjuk, hogy a szivacsok nap közben a mosogató vizében ázzanak túl sokáig használaton kívül, viszont tegyük olyan helyre őket, ahol könnyen száradnak. És természetesen cseréljük őket lehetőleg havonta. Jó, ha minden feladatra másik szivacsot használunk: külön a fürdőben, a mosogatáshoz és a súroláshoz. 

Itt ugyanez a helyzet, mint a mosogatószivaccsal: mivel a takarítás, törölgetés után benne marad a szennyeződés, amit máshonnan távolítottunk el, ezért mindig rázzuk ki őket, és gyakran, a lehető legmagasabb hőfokon mossuk őket, akár fertőtlenítő szert is használjunk hozzá. 

Szintén tisztításra szolgál, így a szánkból, fogainkról eltávolított lepedék, szennyeződés mind a fogkefében végzi. Nem elég fogmosás után kiöblíteni a kefét, hanem 2 havonta cseréljük is le őket.

Amíg használjuk, addig figyeljünk arra is, hogy a kefe ne fejjel lefelé legyen a fogmosó poharunkban, mivel ott is csak további kórokozókat gyűjtene be. Ha nincs lehetőségünk gyakran cserélni őket, akkor havonta főzzük ki őket és így fertőtlenítsük.

Itt tároljuk a szennyes ruhát, ami ráadásul akár nedves is lehet, vagyis ideális hely a kórokozók számára. Elég egy komolyabban szennyezett ruha, és máris elszaporodtak a kórokozók az egész szennyestartónkban. Ezért célszerű néhány hetente fertőtlenítő szeres vizet tenni bele, majd alaposan szárazra törölni.

A helyét is megéri átgondolni: ha fürdőszobánkban van olyan rész, ami könnyebben lesz vizes például zuhanyozás alkalmával, akkor a szennyestartót inkább tegyük át máshova, hogy a víz vagy a pára ne érje annyira a benne tartott ruhákat.

Gondoljunk csak bele, hányszor fogjuk meg ezeket: kézmosás előtt, után, ha leöblítünk valamit, vagy ha csak egy pohár vizet engedünk magunknak. Annyi alkalommal használjuk, amennyi bőven elég ahhoz, hogy valamilyen kórokozó jusson rá a kezünkről.

Emellett a csapok és környékén eleve gyakori a vízkövesedés, ami szintén kiváló telephely a kórokozók számára. Ezért ajánlatos néhány havonta, esetleg havonta vízkőoldóval eltávolítani ezeket a szennyeződéseket, a csapot magát pedig akár naponta is áttörölhetjük fertőtlenítő kendővel.

Közismert tény, hogy a számítógépek billentyűzete rengeteg kórokozót rejt. Képzeljük le, hogy hányszor értünk hozzá evés vagy ivás közben, mikor csak gyorsan meg akartunk nézni valamit. Vagy hányszor volt, hogy csak gyorsan rákattintottunk a frissítés gombra, és nem néztük, hogy még nem mostuk meg a kezünket főzés után.

A monitort lehet, hogy véletlenül letüsszentettük, mikor épp náthásak voltunk, az egér pedig még a billentyűzetnél is gyakrabban használt eszközünk. Ezek mind olyan alkalmak, amelyek során rengeteg kórokozó kerülhet a számítógépünkre.

Célszerű fertőtlenítő kendővel akár naponta áttörölni őket, és lehetőleg kerülni a számítógép előtt evést, hiszen ekkor rengeteg apró morzsa kerülhet elérhetetlen helyre a billentyűk közé.

Az egéren található fertőzések könnyen bőrallergiához is vezethetnek, ezért ha bőrelváltozást tapasztalunk azon a kezünkön, amelyikkel az egeret használjuk, akkor az intő jel lehet az egér fertőzöttségére.

A kilincsek azok, amiket minden alkalommal megfogunk, amikor hazaérünk vagy elindulunk, vagy amikor egyik helységből a másikba megyünk.

Különösen veszélyes a WC kilincse, főleg ha ott nincs lehetőség kézmosásra, hanem ehhez át kell mennünk a fürdőbe. Ezért ezekre a kilincsekre külön figyelmet kell fordítani, hetente célszerű fertőtleníteni őket.

A kilincsre sokan figyelnek, annál kevesebben a kulcsokra. Pedig ez talán még veszélyesebb lehet, hiszen beletesszük a zárba, aminek tisztítására akár évtizedekig sincs lehetőségünk.

Ha fertőtlenítést végzünk, akkor azt terjesszük ki a kulcsokra is. Kisgyermekes családoknál különösen fontos ez, mivel a gyerekek imádnak a csörgő kulcsokkal játszani, és sokszor a szájukba is veszik azt.

Költözködéskor, vagy például a hűtőszekrény cseréjekor ki ne látott volna már elképesztő szeméthalmot összegyűlve a bútor alatt?

A konyhában és a fürdőszobában különösen veszélyes ez, mivel ott a szennyeződésekhez víz és pára is keveredik, így biztosra mehetünk, hogy a lakásunkban ez az egyik kedvenc helye a kórokozóknak. Ezért érdemes legalább fél évente a nagytakarítások alkalmával elmozgatni a bútorokat és kitakarítani alattuk is.

Ugyanez a helyzet a bútorok közti résen leesett és ott maradt szennyeződésekkel, különös tekintettel a tűzhelyre, ami nem illeszkedik teljesen a konyhapulthoz.

Matracainkban gyakran ütik fel a fejüket különféle atkák, vagy más kórokozók. Ha most veszünk matracot, fontos szempont lehet a választásnál, hogy a matrac anyaga ezeket ne engedje megtelepedni.

Ha nem ilyen matracunk van, akkor minimum félévente használjunk mélytisztító porszívót, ami eltávolítja a hívatlan látogatókat. Emellett próbáljunk évente többször is kiszellőztetni matracunkat, és óvjuk a vizes, párás környezettől.

A WC-t ugyan kitakarítjuk, de nem biztos, hogy elég figyelmet fordítunk minden veszélyes részletének. Ilyen például a lehúzó gomb, az ülőke és a kagyló körüli padló.

Ezek fokozottan veszélyes helyek, mivel hozzájuk érünk, és az öblítéssel a WC-ben megtalálható kórokozók millióit szórhatjuk szét a kagyló környékén. Ezért hasznos, ha a kagylóba helyezhető fertőtlenítő szert alkalmazunk, de emellett ugyanilyen fontos a napi fertőtlenítés az ülőkén, a lehúzón és a kagyló környékén egyaránt.