Az itt található fellegvár talán a legismertebb a magyarországiak közül. Az épületet 1250 körül építette IV. Béla és felesége, Lascaric Mária, a királyné hozományából.

A vár jelentősége nem elhanyagolható, hiszen Károly Róbert idejében Visegrád fővárosként is funkcionált, és több uralkodó is jelentős bővítésekkel járult hozzá az épületegyütteshez. Ma az épület több kiállításnak is otthont ad, és a romok lélegzetelállító látványában is gyönyörködhetünk.

A fellegvárról általában nem a Citadella szokott az eszünkbe jutni, pedig nevének jelentése is ez. A Gellérthegy tetején lévő erődítményt a Habsburgok emeltették, a 48-49 -es szabadságharc leverése után, 1854-ben. A legtöbb ilyen épület arra szolgál, hogy megvédje a várost az esetleges támadóktól.

A Citadella ebből a szempontból is különleges, hiszen célja éppen a pesti lakosság megfélemlítése volt, ahogyan azt a városra néző ágyúk is mutatják.

Görögországban több ilyen épületegyüttessel is találkozhatunk, ám a legnagyobb és kétség kívül a legjelentősebb Athén városában található. A fellegvár túlélése kész csoda, hiszen az eredetileg Zeusz, Héra, Afrodité, és a többi isten tiszteletére emelet épületek később keresztény templomként, majd a török elnyomás idején mecsetként is üzemeltek.

Ma, sok egyéb mellett, Görögország egyik legnagyobb turistalátványossága, és Athén jelképe. Természetesen az Akropolisz megtekinthető, és ha lehetőségünk nyílik rá, semmiképpen se szalasszuk el, mert a gyönyörű romok mellett a kilátás is megér egy – két percet.

Szíria egyik legnagyobb turisztikai látványossága egykor keresztes erődként funkcionált. Az eredetileg egyszerű, puritán épület az arab uralkodók kényelem és szépség iránti szenvedélyének köszönhetően mecsettel, palotával és fürdővel is bővült, melyeket többé – kevésbé helyreállítottak az évek során.

A Szaladin Citadella 2006-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A Kárpátalja egyik legszebb, és történelmileg is jelentős fellegvára már a bronz és vaskorban is létezett, igaz ekkor még csak mint földvár. A honfoglaláskor cölöp-erődítmény állt a helyén, ezután nyerte el kőből emelt formáját.

A Rákóczi-szabadságharc idején Zrínyi Ilona vezetésével ez volt az a vár, mely utolsóként kapitulált, majd a 48-49-es forradalom idején is a végsőkig kitartott. Sokáig börtönként funkcionált, majd falai között működött laktanya és traktoros iskola is. Jelenleg múzeumnak ad otthont a műemléképület.

A mezőváros uralkodó családja, a Csaholyiak emeltették, mint nemesi kúriát, és lakhelyüket 1504-ben. Később, 1556-ban Melith György Kastéllyá fejlesztette, majd Izabella királyné Erdély egyik végvárává tette. Ma Mátészalka egyik városrésze a Fellegvár.