Ha munkád vagy egy utazás alkalmával sokat ülsz egy helyben, akkor vagy próbálj néha szünetet tartani és felállni néhány percre, vagy támaszd meg a lábad, hogy ne lógjon, vagy ha ezek nem megoldhatóak, akkor legalább fél óránként végezz el néhány egyszerű lábgyakorlatot.

Körözz a lábfejeddel, váltogasd a spicc és a pipa állásokat, illetve kicsit masszírozd át a lábfejet és a lábszárt.

Alvás közben a legegyszerűbb és egyben a legcélravezetőbb módszer az, ha kicsit felpolcolod a lábad. Ez tehermentesíti a lábad, így éjszakára az erek kicsit pihenhetnek az egész napos igénybevétel után.

Egyben segíti a felpolcolás azt is, hogy a vér könnyebben visszaáramoljon a lábakból, így a kellemetlen tünetek lényegesen enyhülhetnek, akár meg is szűnhetnek reggelre. Elég 10 cm magasra tenni a lábakat, vagyis egy kisebb párna már megfelel a célnak.

A lábak visszajelzést küldenek neked visszerek formájában arra a súlyra vonatkozólag, amelyet cipelsz.

Ez a súly lehet a saját testsúlyod, ami ha túlsúlyos vagy, akkor az folyamatosan terheli a lábaidat, így az azokban futó, annak szöveteit tápláló ereket is.

Ha túlsúlyod van, adj le belőle annyit, amennyit csak tudsz, és lehetőleg kerüld a cipekedést is.

Az úszáson kívül természetesen rengeteg más sport is hasznos a visszér tüneteinek kezelésére. Ne erőltessük meg magunkat, de a rendszeres kerékpározás, vagy akár csak napi 15-20 perc séta már óriási segítséget jelenthet szervezetünknek.

Fontos, hogy ne akkor sétáljunk sokat, amikor éppen a boltból tartunk hazafelé és legalább 10 kiló élelmiszer van nálunk, illetve ne is a legnagyobb forróságban tegyük mindezt. A friss levegőn való séta azonban minden más esetben csak jól jöhet a visszérrel szemben.

A hideg vízben való úszás érfali izmokra gyakorolt pozitív hatását egy egyszerű, hideg vízzel történő lábzuhannyal is elérhetjük.

Eleve jobban tanácsos zuhanyozni a visszérbántalmakkal küzdő embereknek, mint meleg vízben fürdeni, de a leghatásosabb az, ha zuhanyozás után hideg vízzel végigzuhanyozzuk az egész lábunkat. Lábunk és egész érrendszerünk meg fogja hálálni ezt nekünk!

Ezekkel a módszerekkel a korai stádiumban lévő visszérbetegséget tudjuk enyhíteni vagy akár megállítani is. Vagyis a kezdeti tünetek megjelenésekor azonnal figyelni kell ezekre.

Ilyen tünetek a vádlifeszülés, a lábizom görcse, a viszketés, vagy a már kellemetlenebb, úgynevezett „ólomláb” hatás, ami estére különösen felerősödhet. Nem érdemes megvárni a későbbi, lényegesen komolyabb és lényegesen nehezebben gyógyítható tüneteket!