Talán a leggyönyörűbb hely az Alpokban. Hófoltos gleccserek, magas sziklák veszik körbe a zöld mezőkkel tarkított erdőket és mézeskalács szerű faházikókat.

Mintegy 72 vízesés zubog a puszta sziklafalakból. Ilyen szépségek mellett nem csoda, hogy a lista elején a Lauterbrunnen Nemzeti Parkot említettük. A völgyben meghúzódó Lauterbrunnen kisvárosban megszállhatnak a turisták, a hely jó kiindulópont a környék felfedezésére.

A dartmoori táj csak a felszínen zöld és gyönyörű. A felszín alatt sötétség honol, ugyanis ez egy ősi temetkezési hely volt, innen merített ihletet sok híres író, mint Agatha Cristie vagy Arthur Conan Doyle.

A tájat itt gyakran kavargó köd járja át, mocsarak teszik foltokban kietlenné, gránit hegyek és titokzatos sziklák teszik félelmetessé. A sétautak szépen ki vannak építve, könnyen meglátogathatjuk az őskori műemlékeket (5000 kőkunyhó, 3,5 méter magas hegyes szikla, a Beardown Man) és ha kedvünk tartja, beülhetünk egy helyi pubba kipihenni a séta fáradalmait.

Lélegzetelállító szépségével a legnagyobb horvát nemzeti parkot az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította 1979-ben. A karsztos tavak főként szinük miatt ennyire egyedülállók. A tavak színei folyamatosan változnak attól függően milyen és mennyi ásványi anyag van bennük és hogyan esik rájuk a napfény. 

A 16 Plitvicei tó természetes gát útján alakult ki, ezeket sétautak kötik össze a turisták gyönyörűségére. A tavak különböző szinteken vannak 636m-től 503m tengerszint feletti magasságig.

Autóval alig két óra alatt eljuthatunk Rómából erre a csodás hegyvidékre. A fenséges gránit csúcsok, hűvös bükk erdők kifogyhatatlan látnivalóvá teszik a tájat. Ezekben az olaszországi erdőkben laknak az utolsó marsikai barnamedvék, vagy az ugyancsak kihalófélben lévő vad hiúzok, appennini farkasok és királyi sasok.

A völgyekben csodás nefelejcsek nyílnak. Páratlan túrázási lehetőséget nyújt és fantasztikus kilátást. A havas csúcsok alatt húzódik Pescasseroli város, rózsaszín kőházaival.

Az Atlanti-óceán partján található szigetegyüttes Európa legszebb strandjainak ad helyet. A tengernek itt zafírszíne van, emlékeztet a karibi tengerpartra.

Valamikor kedvenc törzshelye volt a kalózoknak, ma már a turisták kedvenc célpontja (Bajona-tól 40 perc komppal). Az aprócska szigetcsoport kristálytiszta lagúnáival, masszív sziklás partjával, sárga lábú sirályaival védett övezetet alkot.

2007 óta része a Világörökségnek. Legmagasabb pontja 3718 méter, ez a legmagasabb pont Spanyolországban és a harmadik legnagyobb vulkán a világon. A vulkáni hegység és vidéke olyan, mint egy holdbéli táj. A világ egyik leglátogatottabb nemzeti parkja.

A vízhiány miatt az élet nehéz a vadvilág számára, mindössze 30 gerinces faj lakóhelye, de rovarokban és pókokban nincs hiány. Az itt élő madárfajok közül a kék pinty, berthelot pityer és a vad kanári a legfontosabb.

Ideális hely a túrázók és hegyvidéket kedvelő turisták számára. Ráadásul rengeteg medence, gőzfürdő várja az izom- és ízületproblémákkal küzdőket.

A túra utak jól kiépítettek, a lombhullató erdőktől, a sűrű örökzöld erdőkön keresztül a havasi rétekig minden hegyvidéki csodát megszemlélhetünk. 

Annak ellenére, hogy nevét Svájcról kapta, a park az Elba homokkő hegység szívében található, a Német és Cseh határ közt. Dresden városától csak 40 km-re található.

A sziklás szakadékokat szinte teljes egészében erdők fedik, mely élőhelyet ad számos ősi vadon élő fajnak (sok még a jégkorszak óta fennmaradt. mint a lynx, vidra, jégmadár). A Nemzeti park több mint 700 hegycsúccsal büszkélkedik.

A világ leghíresebb hegyvonulata, 52 csúccsal. A mitológiából is ismert "Istenek hegye" még mindig tiszteletet kelt azok szívében, akik megpillantják. Gazdag növényi fajokban, (több mint 1700 növényfajta) mely a teljes Görögország növényi fajának 25 százalékát teszi ki.

Az UNESCO a világ Bioszféra rezervátumává alapította. Az állatok közül itt él a hiúz, sakál, farkas, vaddisznó, rengeteg madárfaj és pillangófaj. Az Olympus csúcsai vonzók a hegymászók számára. 

A 24 négyzetmérföldnyi területű parkot az erdős szurdokok, szakadékok és a 919 méter magas Szczeliniec Wielki csúcs teszi látványossá. A park több mint 90 százalékát erdőségek borítják, amelyek 16 állatfaj élőhelyéül szolgálnak.

A sziklaalakzatok és mély szurdokok is számos állat- és madárfajnak adnak otthont, mint a pele, vaddisznó, őz, nyuszt vagy a spirál szarvú korzikai hegyi juh.