Gyakori probléma, hogy a házasulandó felek – mivel legtöbbször első házasságról van szó- nem igazán tudják, mennyi időt vesz igénybe egy esküvőt megszervezése, így az utolsó pillanatokban állnak neki a nagy feladatnak.

Ennek persze kapkodás, idegeskedés és feszültség lesz az oka, mivel sokszor már a helyszín lefoglalásakor problémába ütköznek, főleg, ha esküvői csúcsszezonban (tavasz, nyár) keresgélnek.

Igaz ugyan, hol meg kell szervezni egy esküvőt, de vigyázz, ne ess át a ló túlsó oldalára! A túlszervezés, a részletes forgatókönyv kidolgozása csak feszültséget szül, mind a jegyespár, mind a násznép esetében.

Ne tervezd meg percre pontosan, mi mikor következik, mivel csúszások mindig vannak! A legjobb, ha hagyod, hogy a dolgok maguktól is folyjanak, így az ember sokkal jobban el tudja engedni magát, és nem érzi majd úgy, mintha egy vizsgafeladatot kéne megoldania.

Ez nem egy konkrét baki, de mégis érdemes olya esküvőt szervezni, amely tükrözi a személyiségeteket!

Nem feltétlenül a klasszikus, rendhagyó szertartások az emlékezetesek, hanem azok, amelyben ti is benne vagytok (nem csak szó szerint)! Így egyrészt sokkal oldottabbak lesztek, másrészt meg mégis jobb, ha titeket, és nem a hagyományokat jellemzi a frigy.

Persze eléggé lelombozó látvány egy csupasz terem, vagy sátor, de azért vigyázzunk, ne essünk túlzásokba! Nemcsak nekünk, de a násznépnek is kellemetlen, ha nem tudnak normálisan közlekedni, mert kész akadálypályát állítottunk eléjük.

Kerüljük a túl sok léggömböt és szalagot, és a közlekedő részeket inkább hagyjuk teljesen szabadon, a díszeket a falakra és az asztalokra korlátozzuk!

Az esküvő végeztével a hagyomány szerint a menyasszonyi csokrot az férj nélküli hölgyek közé kell dobni, hogy mihamarabb megházasodjon az, aki elkapja. Napjainkban azonban sokszor cikinek érzik az egyedülálló nők, hogy összegyűljenek egy kupacba, mint a kirekesztettek és sajnálni valók, ezért gyakran vonakodnak ettől a feladattól.

Ha nem akarjuk magunkat és őket sem kellemetlen helyzetbe hozni, érdemes leegyeztetni velük, hogy szeretnének-e ilyenben részt venni, vagy sem.

Reméljük senki eszébe nem jutna, de érdemes erre is felhívni a figyelmet. Az esküvőn természetesen az alkohol fogyasztása szinte kötelező, de ne igyuk le magunkat a sárga földig!

A leány-és a legénybúcsú se az alapos lerészegedésről szóljon, nehogy másnaposan jelenjünk meg a saját esküvőnkön!

A szertartás után szokás szerint rizst szórnak a házaspárra, hogy hosszú és boldog étetet éljenek együtt. Azonban arra figyelj, hogy ha lehet, ne a templomba szórd szét, maximum, ha előtte leegyeztetted a pappal, mert nem mindegyik templomban megengedett.

A legbiztosabb, ha az épületen kívül kívánnak minden jót a boldog párnak, de vigyázz, ne őket dobáld, nehogy a szemészeten kössenek ki!