Az előkészületekhez csupán annyi szükséges, hogy mindig A/4-es lapra vagy füzetbe jegyzetelj. A lapot három részre kell osztanod. Az első lényeges rész a felidézés oszlopa, amely mindig a lap oldalára húzott 6 cm-es margó. A jegyzet oszlop lesz a lap maradék jobb oldala. A harmadik rész a lap összegzése, amelyre a lap alsó részének 4 cm-es sávja szolgál.

Jegyzetelés (Record)

A jegyzet oszlopba igyekezzünk minél több fontos tényt és adatot lejegyzetelni, amit csak tudunk. A jegyzetelés során figyelünk a lényeges részekre és ezeket már a jegyzetelés alkalmával emeljük ki akár színes kihúzóval aláhúzva, vagy csak egyszerűen bekeretezve. Ezeket a részeket a tanárok kiemelik, külön felhívják rá a figyelmet, hogy ez lényeges lesz, illetve ezekre a részekre általában sokkal több időt szánnak az órán.

A különféle témákat mindig különítsük el a jegyzetünkben, hogy jól láthatók legyenek a különféle gondolatok, így sokkal tanulhatóbb lesz számunkra a jegyzet. Fontos a jegyzetkészítés során a rövid és tömör jegyzetvezetés, amely segít abban, hogy mindent le tudjunk írni és ne vesszünk el a hosszú mondatok tömkelegében. Mindig használjunk következetes jeleket és rövidítéseket, hiszen nincs annál bosszantóbb, mint amikor nem egyértelmű, hogy mikor és mit akartunk leírni az óra során.

Igyekezzünk az adatok pontos lejegyzésére, illetve mindig használjunk a vázlatos elrendezéshez felsorolást, illetve számozást. Mindig hagyjunk megfelelő helyet a jegyzet mellett, inkább jegyzeteljünk szellősen, hogy később kiegészíthessük az anyagot, vagy hogy pótolhassuk azt, ha például egy definícióról lemaradtunk. Ha valamit nem sikerül leírnunk, azt mindig jelezzük magunk számára a jegyzetben.

Szűkítés (Reduce)

Az óra után, amilyen hamar csak tudjuk, akkor összegezzük a hallottakat a felidézés oszlopba. A legjobb, ha minél több dolgot tudunk magunktól felidézni, szükséges esetben akár most még puskázhatunk is az órai jegyzetből. A felidézés oszlopba leginkább a fontos fogalmak és a kulcsszavak kerülnek, de ide írhatjuk az egyes részekre vonatkozó kérdéseket, amelyek segítenek a felidézésben, vagy a megállapításokat, illetve az alcímeket is. 

Felmondás (Recite)

Ez a rész már teljes mértékben a tanuláshoz tartozik, tulajdonképpen ez már a második felidézés, amely a felidézés oszlopba írt elemek alapján történik. Próbáljuk a leírtak alapján az egész óra anyagát felidézni, ha végeztünk, akkor ellenőrizzük, hogy mit sikerült felmondani és mely részek azok, amelyeket még memorizálnunk kell.

Tükrözés (Reflect)

Gondolkozzunk el az anyagról, ez sokat segít majd szintén a későbbi számonkérés során, hiszen amivel foglalkozunk a tanuláson túl, az jobban megmarad. Próbáljuk meg mindig kapcsolni az új ismereteket az eddig tanultakhoz, így akár új összefüggéseket is megláthatunk, illetve alaposabb lesz a tudásunk. Idézzük fel, hogy mivel értünk egyet és mivel nem, ezekkel a gondolatainkkal akár még villoghatunk is egy-egy felelet vagy vizsga során, persze csak akkor, ha a tanár kíváncsi az önálló véleményünkre és nem csupán a saját szavait kéri vissza.

Természetesen felmerülhetnek így bennünk kérdések a zavaros részekkel kapcsolatban, illetve teljesen új irányba mutató kérdések is. Ezekkel bátran foglalkozhatunk, hiszen segítenek a tudásunk elmélyítésében.

Áttekintés (Review)

A legalsó sávba készítsünk minden a lapon található témáról egy-egy pár mondatos összegzést, ez segíti majd a gyors átnézést és egy átfogó képet ad az egész anyagról. Ismétlésképpen minden nap tekintsük át a jegyzeteinket, így sokkal jobban megmaradnak majd az apró részletek is a fejünkben.