A nyugalom növénye: az orbáncfű

Írta:

Az orbáncfű igen közkedvelt gyógynövény, népszerűségét főleg annak köszönheti, hogy nyugtató és antidepresszáns hatással rendelkezik – éppen ezért a nyugalom növényének is szokták nevezni. Lássuk, mi mindenre jó, és hogyan is érdemes alkalmazni!

A közönséges orbáncfű egy lágy szárú évelő növény aranysárga virágokkal. Sokfelé megél: nem csak Európában, hanem a mérsékelt égövi Ázsiában, az Indiai-szubkontinensen és Észak-Afrikában is honos.

Főleg erdőszéleken és réteken terem, hazánkban a Bükk-hegység az egyik fő lelőhelye. Érdekessége, hogy ha a leveleit a fény felé tartjuk, akkor sok áttetsző pontot fogunk látni – ezek úgynevezett illóolajtartók, szélükön pedig érdekes fekete mirigypontok vannak. Az orbáncfüvet népiesen pont emiatt lyukaslevelűfűnek is szokták nevezni, illetve Szent János füveként is emlegetik, mivel első virágzása többnyire június 24-re, János napjára esik.

Mire jó?

Ez a kis növény olyannyira híres lett hangulatjavító hatásáról, hogy némelyek „természetes Prozacként” is emlegetik, ami egy antidepresszáns készítmény. Hatásmechanizmusának lényege, hogy gátolja a monoamin-oxidáz nevű enzimeket, aminek köszönhetően mérsékli a feszültséget, megzabolázza a kedélyállapot hullámzását és hozzájárul az általános jó közérzethez.

Az idegcsillapítás után a második fő indok, amiért sokan használják, hogy serkenti a tobozmirigy által termelt melatonin (az alvás természetes hormonja) mennyiségét, ezáltal pedig megkönnyíti az elalvást és elősegíti a nyugodt pihenést. Ezen kívül be szokták még vetni görcsoldásra, vízhajtásra, emésztési panaszokra, valamint savcsökkentésre is.

Az orbáncfüvet külsőleg is szokták alkalmazni: a vörös orbáncfűolajjal sebeket és zúzódásokat kezelnek. Ezt az olajat úgy nyerik ki, hogy a virágokat és a leveleket szétmorzsolják, és ekkor felszabadul belőlük a vöröses színű hypericin nevű anyag. Kozmetikumokban is előszeretettel használják kivonatát, főleg pattanás elleni kenceficékben.