Bár e betegségek gyógyszeres kezeléssel hatékonyan kezelhetőek, az elhanyagolt asztma még napjainkban is követel áldozatokat. Ennek elkerülése, és a betegek életminőségének javítása kulcsfontosságú.

Az atópiás, vagyis, a betegségre a genetikai hajlamot magában hordozó gyermek esetében sok múlik azon, hogy a várandósság idején az édesanya milyen belső környezetet teremt a kicsinek: a terhesség alatti dohányzás és a gyermekkori asztma kialakulása között egyértelmű összefüggés mutatható ki, és az édesanya táplálkozása is meghatározó lehet.

Sajnos, egyre gyakoribb az élelmiszerek feldolgozása során keletkező módosított zsírok, ún. transzzsírok, a telített zsírok, és az omega-6 zsírsavak fogyasztása.  Ezek nagy mennyiségben fokozzák a gyulladást, márpedig az allergia és az asztma alapja a szervezetben lévő krónikus gyulladás- allergia esetén ez a gyulladás gyakran a bőrön, az emésztőrendszerben, a felső légutakban található, asztma esetében pedig az alsó légutak, a hörgők gyulladásáról beszélünk.

Káros, a szív- és érrendszer épségét is jelentősen veszélyeztető hatása miatt a WHO ajánlása alapján az energia-bevitel maximum 1%-a származhat transzzsírokból, ezért jó, ha tudjuk, hogy a hidrogénezett olajat tartalmazó élelmiszerek (pl: margarin, tejszínhab, bolti sütemények, chipsek) bőséges forrásai a transz zsírsavaknak.

Szerencsére, a gyulladásos folyamatok gátlását szolgáló élelmiszerek is a rendelkezésünkre állnak, többek között a többszörösen telítetlen, omega3-zsírsavak, amelyeket szervezetünk nem képes előállítani, ezért bevitelüket külső forrásból kell megoldanunk. A növényi magvak és a tengeri halak kitűnő forrásai ezeknek a hasznos zsírsavaknak, melyek a szívérrendszeri betegségektől is védelmeznek.

A tudatos, egészséges étrend azért is fontos, mert az édesanya csupán bizonyos táplálékok megfelelő mennyiségű fogyasztásával tudja biztosítani, hogy a baba szervezetében megtelepedjenek az immunrendszer működéséhez szükséges, a vastagbélben „lakó” barátságos baktériumok. Ezeknek óriási szerepe van a fertőzések elleni védelemben, a tápanyagok optimális felhasználásában, gátolják az ártalmas mikroorganizmusok elszaporodását, ők az egészségünk (biztonsági) őrei. Hiányuk esetén túlsúlyba kerülnek a káros bomlástermékeket termelő baktériumok, amelyek számtalan betegség, súlyos egészségkárosodás, köztük bélfertőzések, vastagbélrák, májkárosodás, krónikus fáradtság, emésztési problémák, vagy éppen allergiás reakciók kialakulásához vezethetnek.

Genetikai hajlam esetén, tehát ha a családban már előfordult allergia, illetve asztma, akkor a leggyakoribb allergénektől és irritációt keltő anyagoktól (pl: háziporatka, virágpor, állati szőr, szennyezett levegő) is érdemes távol tartania magát a kismamának, mert némely allergének átjuthatnak a méhlepényen!

Ha az óvintézkedések ellenére a későbbiekben mégis allergiás, asztmás megbetegedés fejlődik ki, akkor az allergének elkerülése mellett a lehető leghamarabb fel kell térképezni a terápiás lehetőségeket, és megkezdeni a kezelést.

Napjainkban már kevés mellékhatással járó, helyi hatású, vagy hormonmentes, az asztma tüneteit javító, a betegség kordában tartását lehetővé tévő gyógyszerek is kaphatóak, kifejezetten gyermekeknek készült kiszerelésben is. Ez kisebb korban különösen hasznos lehet, amikor a kicsi még nem, vagy csak nehezen tudja használni az inhalációs gyulladáscsökkentő készítményeket.

A terápia eredményességét hivatott javítani néhány beteg segítő program is, ami kényelmesebb gyógyszerszedést és a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos széleskörű tájékoztatást biztosít.