Senkinek nem ismeretlen a világ legkisebb, hivatalosan is elismert állama. A katolikus egyház székhelye teokratikus monarchia, melynek feje a pápa. Lakossága nagyjából 900 fő, akiknek nagy része olasz, és egy jelentősebb hányad svájci (a svájci gárda adja a pápai állam védelmét, a politikai függetlenség érdekében).

Természetesen külön zászlóval és címerrel rendelkezik, rádiót, tv-t működtet. Aki azt hinné, hogy a Vatikánban csak férfiak laknak, az nagyon téved, ugyanis 1 szerzetesnő és 31 világi hölgy is dolgozik itt úgy, hogy itt is lakik, így állampolgársággal rendelkezik. Területe 0,44 km2, ám még ide tartozik Róma területén több bazilika, palota, valamint a pápai nyaraló, a maga 55 hektárjával.

Pontos nevén Andorrai hercegség, melynek államformája társhercegség (francia és spanyol társhercegekkel). Ez a miniállam Európa legnagyobbja, területe 468 km2 . Népszerű ország, amit annak köszönhet, hogy az orvosi ellátás az állampolgároknak ingyenes, valamint az adózási feltételek is kedvezőek.

Fő bevételi forrása a túrizmus, ami nem csoda, tekintve, hogy az állam a Pireneusokban helyezkedik el, így átlagos tengerszint feletti magassága 1996 méter.

A hercegség tulajdonképpen egy városállam a francia Riviérán. A területén, vagyis 1,93 km2-en körülbelül 31 842 fő él, amivel a világ legsűrűbben lakott országa. Monacóról köztudott, hogy kedvező üzleti feltételei vannak, bevételeinek többségét mégis a kaszinók által idecsalogatott turisták jelentik, Monte Carlo kerületben.

A hercegség, mint a miniállamok többsége, szintén adóparadicsom, ráadásul a területe elképesztően gyönyörű, a hegyek és a kikötő kontrasztjának köszönhetően.

Olaszország olyan szerencsés, vagy szerencsétlen helyzetben van, hogy területét két miniállam is tagolja, az egyik a Vatikán, a másik pedig San Marino. Az államformája köztársaság, vezetője pedig a két régenskapitány, melyeket félévente nevez ki a nagytanács.

Ez az ország a legrégebben alapított, ma is fennálló köztársaság, melyet egy Dalmáciából érkezett remete, Szent Marinus alapított 301-ben. Az ország legfontosabb bevételi forrása a turizmus, mely a GDP több, mint 50%-át adja.

A szigetek stratégiai jelentősége miatt a történelem folyamán több hatalom is magáénak akarta tudni, ám az államnak végül sikerült megtartania függetlenségét, és köztársaságként működik.

Területe 316 km2, amely 8 szigetet ölel fel, de ebből csak a 3 legnagyobb, Malta, Ghawdex, és Kemmuna lakott. A szigeteken ezer éve nincsen természetes vízfolyás, a lehulló csapadék egy része természetesen reked meg, de a nagy mértékű tárolásra is vannak tervek.

Az eredetileg Brit gyarmati központ 1965-ben nyerte el függetlenségét. Előnyös elhelyezkedésének, és jelentős múltjának köszönhetően az állam rohamos fejlődésen ment keresztül, a régi, cölöpökre összetákolt kikötő helyén ma modern dokk és felhőkarcolók sora váltotta fel, ahol a város várja a befektetőket és az érdeklődőket.

Szingapúrban nagyon szigorú törvényekkel védik a környezetet, így bírságolnak szemetelésért, köpködésért, de a nyilvános WC le nem húzásáért is.

A kis szigetország a perzsa öbölben helyezkedik el. A 20. század elejéig a monarchia legfőbb vonzereje a termékeny föld és az édesvíz volt, valamint az itt gyűjtött igazgyöngyök, ám a tenyésztés megjelenésével ez visszaszorult. Ma Bahrein legfőbb bevételi forrása a kőolaj mellett a turizmus. A 694 km2-nyi területű sziget már az ókorban is lakott volt.

Említést tesznek róla Mezopotámiában is, sőt, erősen idealizálják az életet a kereskedelmi partnerüknél, hiszen ott minden fénylő, és a farkas nem ragad el bárányokat. Államformája örökletes alkotmányos monarchia, területe pedig 5 közigazgatási részre van osztva, közülük az első a főváros, Manáma területe.

Szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén. Területileg a harmadik legkisebb miniállam az egész világon 21,3 km2-nyi földjével, csupán a Vatikán és Monaco előzi meg.

Gazdaságát 2007-ig a jelentős foszfát – készletekre alapozta, ám 5 éve az anyag bányászata teljesen megszűnt, így most hajózásból, légi közlekedésből és a kikötői vámokból próbálja fenntartani magát. 1968-ban vált függetlenné az Egyesült Királyságtól, és egy évvel később csatlakozott a Nemzetközösséghez.

A spanyolul „szakállas férfi” névvel illetett szigetállam a Karib térség legkisebb országa. Legfőbb bevételi forrása az idegenforgalom, emellett cukornádtermesztésből és rumgyártásból tartja fenn magát.

A sziget meglehetősen sík, legmagasabb pontja, a Mount Hillaby, amely csupán 340 méter. Államformája alkotmányos monarchia, uralkodója pedig II. Erzsébet. Ennek ellenére az állam teljesen független, az Egyesült Királysághoz csupán a Nemzetközösségen keresztül kapcsolódik.

Óceániai szigetállam, Hawaii és Ausztrália között, az Ellice szigetek területén. Felszínét 4 sziget alkotja valamint 5 igazi korallzátonnyal is rendelkezik. A Vatikán, Monaco és Nauru után a legkisebb állam, mérete 26 km2.

Területén alkotmányos monarchia működik, melyen, Barbadoshoz hasonlóan, II. Erzsébet az uralkodó. Tuvalu 1978-ban teljesen független állam lett. A szigeteken nincsen tankötelezettség, ennek ellenére az írástudók aránya 98%, valamint a Fidzsi egyetem kihelyezett fakultásának is otthont ad, nagyjából 100 diákkal.

Az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál elhelyezkedő apró szigetállam. Területét három sziget adja, ám ezekből a legkisebb nem lakott.

Szárazföldje így összesen 442 km2 , államformája alkotmányos monarchia élén ebben az esetben is II. Erzsébettel. A szigeten korlátozott számban van víz és munkaerő, így a fejlesztések főleg a turizmust és az építkezéseket érintik.

Két szigetcsoport és több kis korallpad alkotja. Két szigete ismert szélesebb körben, bár ez a hírnév kétes. A két terület Bikini és az Eniwetok-atoll, ahol az USA atomfegyver kísérleteket végzett.

Bár az ország 1991-ben elnyerte teljes függetlenségét, létét nagyban befolyásolják az itt lévő amerikai támaszpontok használatáért nyújtott segélyek. A lakosság egyébkén halászatból és földművelésből tartja fent magát. Államformája elnöki köztársaság, teljes területe pedig 181 km2.