A zárt cipőkben, főleg a keményebb talpú változatokban a talp és a lábfej izmai nincsenek igazán karban tartva. Ha mezítláb járunk néhányszor, akkor azzal izmainkat újra munkára fogjuk, ezáltal pedig erősebbé és stabilabbá tesszük járásunkat, amit gerincünk is meghálás majd nekünk.

Ha az ember mezítláb jár, akkor a legkisebb izmokat is megdolgoztatja, feszesebbekké téve ezzel a mozgató izmokat. A lábfejben így visszaáll a természetes feszültség, amit megszüntetett a stabilabb cipő viselése.

Mindez pedig idővel helyreállíthatja a természetellenes lábboltozatot is. Ezzel sok kellemetlenségtől, akár fájdalomtól is megkímélhetjük magunkat idősebb korunkra.

A lábboltozat elégtelen állapota lúdtalp kialakulásához vezethet. Kimutatható különbség a gyermekkoruk óta mezítlábazók esetében, hogy náluk lényegesen kevesebben szenvednek a lúdtalptól, míg a mezítláb szinte soha nem járó társaik jó része lúdtalpbetéttel kénytelen járni szinte egész életében.

Kisgyerekeknél ezért is különösen fontos, hogy homokban, vagy füvön rendszeresen sétáljanak egy kicsit cipő nélkül is.

Ha egyenetlen talajon, például homokon vagy földes területeken megyünk mezítláb, azzal olyan masszázsban részesítjük talpunkat, amilyenre talán egyetlen masszőr sem képes, vagy legalábbis nem ennyi időn belül.

Az egyenetlen talaj jótékonyan masszírozza a talpunkon megtalálható reflexzónákat, ezáltal testünkre és lelkünkre egyaránt jótékony hatást gyakorolnak.

A mezítlábazással új érzések alakulnak ki vagy köszönnek vissza, így ezek újonnan való felfedezése megtanít bennünket arra, hogy hogyan kell a külső ingerekre figyelni.

Mezítláb például érezzük a talaj hőmérsékletét, minden egyes egyenetlenséget és egyben lábizmaink mozdulatait is. A mezítlábazás a masszázsnak és az új érzéseknek köszönhetően jelentősen javíthatja a figyelmünket, a koncentrációkészségünket.

A mezítlábazás mellett néhány specifikus, de nagyon egyszerű gyakorlattal is edzhetjük a lábfejünket. Próbáljunk csak a lábujjainkat használva tárgyakat (például tollat, zsebkendőt) felemelni a földről, vagy ezeket megfordítani.

A lábfejünk olyan finom mozgásokra képes, mint a kezünk, csak gyakoroltatni kell vele. A gyakorlatok hatására javul a lábfej vérellátása, a talp érzékelése és természetesen a lábujjak is komoly tornán mennek át ezek során.

A mezítlábazásnak létezik egy speciális változata is, a harmattaposás, amely a Kneipp-kúrának is része. A Kneipp-kúra a külsőleg alkalmazott víz egészségre gyakorolt hatásán alapul. A harmattaposás lényege is ez, vagyis annyit kell hozzá tennünk, hogy hajnalban kimegyünk egy tisztásra vagy akár csak a kertbe és meztelen lábbal végigsétálunk a harmaton.

Érdemes meleg zoknival is készülni a harmattaposás utánra, de a masszírozó érzése, a friss levegő és a hideg harmatcseppek a lábfejen fantasztikus hatást váltanak ki a keringésben. Nem utolsó sorban pedig egész napra felfrissít és jó kedvet garantál!