Ha például azt kérded valakitől, mi volt a telefonszáma gyermekkorában, három ember három féle képen reagálhat rá: az egyik talán vizuálisan próbálja elképzelni, hogyan tárcsázta a számot, a másik hangban próbálja felidézni, a harmadik próbálja előhívni a tárcsázás érzését a múltból és felidézni a számokat. Ebben az esetben a három ember képekre, hangokra vagy érzésekre próbáltak emlékezni a múltból.

Egy közelmúltban végzett tanulmány szerint, az emberek szemmozgásából meg lehet állapítani épp milyen érzetüket hívják elő: képi, hangi, érzelmi.

Hét alapvető szemmozgás-típust határoztak meg, amelyek mindegyike megfelel egy szenzoros készülékünknek. Kérjük vedd figyelembe, hogy ezek a szemmozgások az átlagos jobbkezes személyekre érvényesek, a belkezesekre a szemmozgások ellentéte érvényes. A jobb-bal kifejezések pedig a megfigyelő szempontjából értendők.

1. Jobbra-fel: vizuális képemlékezet
2. Balra-fel: új képek vizuális építése
3. Jobbra-egyenesen: bizonyos hangoknak és szavaknak auditív emlékezete
4. Balra-egyenesen: új auditív hangok és szavak
5. Jobbra-le: hallható hangok és szavak (gyakran "belső párbeszédnek" is nevezik)
6. Balra-le: olyan érzékek mint az ízek vagy a szagok
7. Mozdulatlan: ha a szem nem mozog és egyenesen előre néz azt jelenti, hogy vizuálisan fogadja az információkat.

Próbáld ki ezeket a szabályokat barátaidra, és meglátod, működik! Kétségkívül ez egy leegyszerűsített összefoglalása a neurolingvisztikai módszernek, de rendkívül biztos módszer. Például kérj meg valakit, hogy írja le hogyan nézett ki az első kerékpárja, egy job-felső szemmozgásra számíthatsz, mert az egyén elkezdi vizuálisan felidézni, hogyan nézett ki a kerékpárja. Azonban ha azt képzeli el, hogyan ült a kerékpáron, a szeme bal-felső irányba fog mozogni.

Vizuális mód
Vizuális módban a személy megfigyelései alapján jeleníti meg a dolgokat és az eseményeket. Aki vizuális módban gondolkodik, általában úgy írja le az eseményeket, mint "Látod, mire gondolok?", vagy "Én így látom a dolgokat". Azáltal, hogy ő egy vizuális személy, gyakran néz felfelé, amíg valakivel beszélget. Néha ettől dekoncentráltnak tűnhet viselkedése. Tehát a felfele irányuló szemmozgás mindig vizualitásra utal. A legtöbb ember, amikor gondolkodik felfelé néz, mert igyekszik megválaszolni a kérdéseket a válaszok vizualizálásával.

Hallási mód
Hallási módban a személy hangok útján gondolkodik. Gyakran ezeket a mondatokat használja: "Hallod, mit akarok mondani?" vagy "Ez úgy hangzik, hogy nekem...". Az auditív gondolkodású személyek gyakran néznek oldalra. Ezek a szemmozgások akusztikus gondolkodási módra utalnak.

Érzések
Amikor ilyen módban gondolkodik valaki, akkor érzéseiből indul ki. A dolgokat és az eseményeket érzései szempontjából közelíti meg és gyakran mondja a következőket: "Igaz te is így érzed?" vagy "Én úgy érzem, hogy...". Az érzékeken alapuló gondolkodásmódot követő személyek gyakran néznek lefele.

Az információk értelmezése
A most szerzett ismereteket alkalmazhatod a mindennapokban, megfigyelheted hogyan reagál a személy, akivel kommunikálsz. Az emberek sokkal kényelmesebben beszélgetnek valakivel, aki ugyanúgy gondolkodik, mint ők. Ha észreveszed, hogy ő más irányba néz és más szempontból közelíti meg a dolgokat, nem lesztek egy hullámhosszon.

A neurolingvisztika még viszonylag egy új kipróbálatlan terület, de teljességgel lenyűgöző. Gondolatainkról testünk ezernyi módon árulkodik, a tudósok pedig azon vannak, hogy ezeket megfejtsék.